A közpénzzel gazdálkodó szervezetek eddig is különös kreativitásról tettek tanúbizonyságot, ha arról volt szó, miért nem adják ki a közérdekű adatokat. Az elutasítási indokok tárháza a szuverenitásvédelem homályos eseteivel bővülhet tovább.
Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindezzel folytatódik “a jogállamot semmibe vevő mélyrepülés”.
A cégeknek jogerős ítélet alapján kéne kiadniuk a közpénzköltéseik adatait, ehelyett nyelvészkednek, szőrszálhasogatnak, és a Kúriához fordultak felülvizsgálatért.
A bírósági ítélet szerint 15 napon belül ki kell adni a Vodafone-szerződést; a pert a szocialista Tóth Bertalan indította.
Az Alkotmánybíróság szeptember 30-ig adott időt az Országgyűlésnek, hogy módosítsa a banktitkot mindenek felett állóként kezelő törvényt. A döntésben fontos szerepet játszott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontja.
Az uniós pénzek érkezése érdekében benyújtott törvényjavaslatot hagyott jóvá az Országgyűlés.
A péntek este benyújtott törvényjavaslat az Európai Bizottság követelményeinek akar megfelelni, hogy fizessék ki az uniós költségvetésből az országnak járó eurómilliárdokat.
Nemcsak a közintézmények, hanem a pártok és egyéb, közpénzt felhasználó szervezetek is kötelesek lesznek ezentúl állampolgári kérésre közérdekű adatokat szolgáltatni a működésükről és gazdálkodásukról.
Eddig négyszer kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól egy törvényhez az államfő: a posta- és az MNB-törvény módosítása a harmadik és a negyedik eset. A csonka, 13 taggal működő Ab várhatóan húsvét után, még Lenkovics Barnabásék leköszönése előtt hoz döntést a két vitatott törvénymódosítás ügyében.
Németh Szilárd rezsibiztos új törvényjavaslata szerint visszamenőlegesen sem adja majd ki az állami Magyar Posta Zrt. azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánossága "üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna" a cégnek. Ennek okán a jogszabály lényegében mindegyik szerződésre ráhúzható, és félő, hogy mindegyik állami cégnél így járnak majd el.
Egy rendelettervezet szerint legfeljebb 10 ezer forintot kérhetnének a közfeladatot ellátó szervek a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért. A rendelet október 1-jén lépne hatályba.
Megjelent a kormányportálon a közérdekű adatigénylés tervezett díjait tartalmazó előterjesztés, amelyről a Bird & Bird ügyvédi iroda tett közzé egy összefoglalót.
A kormányhívű civilek, vagyis a CÖF szerint az idegen országok zsoldjában lévő civil szervezeteknek nem is szabadna kiadni a közérdekű adatokat.
Rezsinöveléssel sújtja a kormány az ügyei után érdeklődőket – írja a HVG e heti száma a közérdekű adatigénylésre kivetett sarcokról készült összeállításában.
Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség arra szólítja fel a Fideszt és a kormányt, hogy fejezze be a politikai szabadságjogok korlátozását és ne rombolja tovább az alkotmányos rendszert - mondta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek.
Az álságos semlegességet nyugodtan félre lehet tenni olyankor, amikor az egyik oldal éppen törvényt hoz arról, hogy részéről befejezte a beszélgetést – írja az Antagon blog arról, hogy kedden sürgősséggel elfogadta a parlament az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényt, amely lefokozza a közérdekű adatszolgáltatást.
Kilép a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet a kormánnyal közös antikorrupciós munkacsoportból, mivel megítésélük szerint a közpénzek átláthatóságát korlátozó legújabb törvényjavaslat az egész folyamatot álságossá teszi. A kormány egy hete tett ígéretet arra, hogy átláthatóvá teszi működését.
Lehet közérdekű adatot kérni, de nem lehet ezt túlzásba vinni, mert az már visszaélésszerű adatkérésnek minősül - lényegében ezzel a tartalommal nyújtott be törvénymódosító javaslatot két kormánypárti képviselő, ez pedig az Átlátszó.hu oknyomozó portál szerint annyit tesz, hogy az igénylő - mint amilyen az oknyomozó újság is - nem követelhet teljes körű tájékoztatást a közpénzek felhasználásáról.
Szokatlan ellenzéki egyetértés és mély kormánypárti csend övezte kedden éjszaka annak a törvényjavaslatnak a vitáját, amely alapján el lehetne titkolni, hogy mely országból hányan kértek és kaptak, illetve nem kaptak magyar állampolgárságot. Az előterjesztő Szlovákiára és Ukrajnára mutogat, az ellenzék szerint a statisztikák nem jelentenek veszélyt senkire, ellentétben a magyar kormány által névre, címre küldött levelekkel.
Nemzetbiztonsági és diplomáciai érdekekre hivatkozva tenné eltitkolhatóvá a kedvezményesen honosított magyar állampolgárokra vonatkozó adatokat egy fideszes képviselő, a parlament honlapjáról pedig eltűnt egy dokumentum, amely tartalmazott ilyen számokat. Korábban a hvg.hu már pert indított a statisztikákért, amelyekben már a tárgyalás napja is ki van tűzve.
